Ne azt mondd, hogy mit csinálsz. Azt mondd, hogy MIÉRT csinálod!

A micsinálásról mindenki tud beszélni.
Jellemzően arról beszélünk.
Gondolj csak bele, hogy ha megkérdezik, KI VAGY, akkor a legtöbb esetben válaszként elkezded sorolni, hogy mi mindennel foglalkozol.

Nehéz rögtön a lényegre térni.
Simon Sinek, aki első találkozásunk óta jópár tréningünk "vendége" volt,
arról beszél nagyon egyszerűen,
történelmi anekdotával és agykutatással alátámasztva,
hogy miért bír nagyobb mozgósító erővel mások felé,
ha letisztult missziód van.

Küldjük a dunaszerdahelyi csapatnak, és mindenkinek, akit érdekel:

2in1 hétvége

Most szombaton másodszor is eldördült a startpisztoly, a Pozsonyi csoport is elindult, nagy lendülettel és mélységgel.

Dunaszerdahelyen pedig folytatódott a munka, közösség, misszió, saját elhatározások témakörben.
Ezekhez a vállalásokhoz ez úton, távolról is nagyon szurkolunk.

És hangulatjelentésként két kollázs a két csoportról.
aki  megtalálja a csoportdinamikai különbségeket jelző apró részleteket, különdíjban részesül!

Bátorság és sebezhetőség

Most, amikor már két csoportunk is úton van,
valamiért ez a videó jutott eszembe, amivel egy kis támogatást szeretnék adni mindenkinek,
aki a formálódás útját választotta.



Brené Brown egy kedves-szimpatikus mesélő-kutató,
aki extra adag hitelességgel mesél arról, hogy ő hogyan jutott el a szégyen és a sebezhetőség kutatásáig,
és hogy mit is nyerhetünk a teljes élet felé vezető úton, ha a tompítás helyett felvállaljuk a sebezhetőségünket.

Kövesd a napfényt

Vagy ahogy a rádiókban mondanák:
ezt a számot küldjük szeretettel a dunaszerdahelyi csoportnak, és mindenki szereti.

Életigenlés kapszula alakban,
feléleszti a tavaszba és a megújulásba vetett hitünket.

lágy és kedves
szívmelengető

intuíció-erősítő

hallgassátok sokszor!

Dunaszerdahely - első találkozás, egy lépésre a világvégétől

Az elmúlt hét végén, közvetlenül a március idusi hókatasztrófák után, 
megkezdte működését a Dunaszerdahelyi csoportunk. 

Jelen sorok írója, csak koordinátori minőségében tud beszámolni az indulásról, ami azt jelenti, hogy többé-kevésbé kívülről figyelve az eseményeket, dilemmákat, lelki és szellemi összecsapásokat, félelmeket, ellenállásokat, hajtóerőket és hiteket, amelyek az indulást megelőzték, és nem kis energiát belepakolva abba, hogy a körülményekhez képest minden a lehető legnagyobb rendben legyen. 

Csütörtök este beállt a hóhelyzet, a Ďakujem, dobre / Köszönöm, jól / Fine, Thanks vetítésére érkezett kollégák és csoporttagok Komáromban rekedtek röpke 24 órára, a KN-DS útvonalak elzáródtak, és megkezdődött a csoportindulásig tartó visszaszámlálás. 
Osztottunk, szoroztunk, mérlegeltünk, telefonáltunk, A, B és C verziókat gyűjtögettünk, érveltünk, lelkiztünk, nekirugaszkodtunk.

(minden szimbolikus. mondom én. a nagy büdös lóf*** szimbolikus, mondja ő. az szimbolikus, amit annak látsz. nem jutottunk kompromisszumra. de nem is baj.)

És akkor, megnyíltak az utak. 
Elindult hazafelé a DS-kontingens, hajóján Till Timi csoportvezetővel,
meggyőződtünk róla, hogy a csoporttagoknak is vannak utazási- és szállásalternatíváik, 
majd pedig a mindezek alatt irodában dolgozó Urbán Peti csoportvezetőhöz érkező teljes stáb elkezdte a ráhangolódás szent folyamatát. 

Másnap csoport. Mélységek és magasságok, felszabadultság és megérintettség, elköteleződés és lelkesedés, ellenállás és elfogadás. 
Kulcsszavakban csak ennyit. 
Most szombaton folyt köv. 

Jó utat, Nektek, DScsoport!

és sajnos nem hagyhatom ki a hirtelen jött tél kapcsán az örökérvényűt: 

Hamarosan KEZDŐDIK!

Hamarosan kezdődik a tavasz.
Hamarosan indulnak a csoportok.
Szerdahelyen, Ipolyságon,
ÉS
Pozsonyban is.

Lelkesedünk,
készülünk.
meg izgulunk is persze.
A közös alkotás, új-út-építés, minőségi ráhangolódás jegyében.

és hogy a hétre is legyen zene, hát tessék
(kicsit, de csak egészen picit lehet, hogy elcsépelódött mára. de azért az alapvető üzenetével egyetértünk)